feelings

2012.11.27.

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 23:19

Mint már említettem néha telefonáltunk és ez végül nagyon rendszeres lett. Minden pénteken vagy szombaton ahogy épp ráért küldött egy vht és akk az azt jelentette hogy hív vonalason és hívott és beszéltünk. Ha bármi programom volt ahogy csak tudtam lemondtam merthogy bármikor hívhat. A szerdákon kívül ezek voltak a napok amikor számítottak. Egész pénteken ideges voltam hogy este hív e ha meg nem hívott akkor azért hogy szombaton fog e. Egy-két hétvége voltcsak amikor nem hívott akkor meg mindig nagyon nagyon aggódtam és úgy éreztem hogy nem bírom ki a következőig. Később az is rendszeressé vált hogy pénteken is és szombaton is beszéltünk. Olyan.. körülbelül este 7-11ig mindig magamnál tartottam a telefonomat hogy mikor hív, 10körül kezdtem idegeskedni. Ezt ne lehet elégjól leírni de onnantól kezdve hogy megláttam a vh-t a telefonomon otthagytam mindent akármit és rohantam hogy beszéljünk. Csak ez számított. Nemtudtam hogy létezik ilyen és visszagondolva nemtudnék még egyszer így élni, hogy valaki miatt csak heti 2-3 nap számítson. Ha visszatekintek azokra az évekre így átfogóan annyi jut csak eszembe hogy.. üresség. Mert így éltem a heteim nagy részét. Most megfordulhat fejekben hogy dehát akkor ez a 2 év elpocsékolt volt…Fura de nem érzem annak. Egyrészt a később köztünk kialakult -és végre személyes- kapcsolat szerűség miatt, másrészt mertnyaranként sokat taliztunk és hihetetlenül sok embert ismertem meg általa hihetetlenül sok tapasztalatot szereztem. Olyan dolgokat csináltam amiket amúgy soha és olyan helyeken járkáltam ahol amúgy soha… Furcsa hogy hagytam magam ennyire…befolyásolni.. Úgy értem ma már senki miatt nem adnék fel 5 napot a heteimből és senki se lehet annyira fontos hogy a többi embert ne vegyem észre miatta mert a barátok is számítanak mostmár nagyon de ehhez hogy most ezt tudjam kellett ez a 2 év. Megtanultam erős lenni mellette hiszem h minden nap jobban ment és szerintem abban is szerepet játszott-ahogy egyre több”menő” lány lett körülötte- hogy ha belépek mostmár valahova akkor úgy megyek be hogy az emberek nem láthatnak semmi mást rajtam csak magabiztosságot és ha rámnéznek azt akarom hogy egy olyan lányt lássanak akin ha egy mpre is megáll a szemük. Ezt egy fajta hiúságnak is lehet nevezni főleg hogy azokon a napokon amiken abba az iskolába megyek még mindig jobb ruhákat veszek fel (csakmár nem egy bizonyos ember miatt)  de a lényeg nem csak azon van h egy ápolt külsejű lányt lássanak, hanem hogy az élettelteliség meglátszódjon. Az hogy mostmár igenis ÉLEK. Akkoris ha szerelmes vagyok valakibe és ő nagyonfontos vagy várok egy akármilyen találkozót, de mindezek mellett már nem szellemként járok a világban.

2012.11.14.

continue

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 23:20

Villámcsapásként ért a felismerés amikor egyszercsak azt vettem észre, hogy már tudja a nevem sőt köszön a folyosón is.

Aztán amikor elkérte a számom, mondta hogy majd hív, persze nem hittem neki. Egy ilyen menő srác egy ilyen béna lányt?
Dehogy fog felhívni. Aztán felhívott. Itt egy…egy..olyan folyamat indult el, ami hihetetlenül nagyban hozzájárult ahhoz aki most vagyok. Persze később kiderült h ez nem egy love story Hollywoodból de lettek nagyonszép emlékek és ha ő nincs ma én a mostani személyiségem szöges ellentéte lennék. Pedig ezt élvezem most. Tehát miután beszéltünk minden csütörtökön később hétvégenként egyre több és több órát, – a rekordunk 6 óra volt – kialakult, hogy amint megláttam a telefonom képernyőjén a nevét, olyan heves szívdobogás fogott el mint még soha. Az első szerelem. De nem csak ennyiből állt ám. Minden szerdán volt dolgom abban az iskolában ahova ő járt. Emlékszem, fél5-6ig. De amikor 3kor véget ért a tanítás a mi sulinkban én már úgy rohantam hogy odaérjek fél4re és akkor fél5ig van esélyem összefutni/dumálni vele. A szerdáknak éltem. Kedd esténként nemtudtam aludni, és amikor véégre elkövetkezett a várva várt szerda, minden reggel egy jobb pólót és nadrágot vettem fel, kisminkeltem magam, a hajamat megmostam és úgy indultam el erre a napra. SZERDA. És mindezt csak azért, hátha meglátom őt csak egy pillanatra. De a hétnek néha volt másik csúcspontja is….

2012.11.08.

WeirdFeeling

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 01:09

Az első szerelem mindig nyomot hagy a szívekben mondják.

Igen de ez különféle lehet. Én nekem bizonyos szempontokból nézve 2 első szerelmem is volt. Ez most furán hangozhat de így van.
Az ok pedig a következő. A második első szerelmem az akivel jártunk, az első akivel aludtam együtt éjszakákat, az akit bármikor felhívhattam ha bármilyen bajom volt és akiről tudom ha nemis voltam benne akkor még annyira biztos h szintén szeretett. Tehát ilyen szempontokból ő volt az első szerelmem.

DE

Az igazi első szerelmem pedig az a srác akire amikor életemben először ránéztem tudtam hogy meg akarom ismerni. Éreztem valahol már akkor hogy …hogy..ez nem az az érzés aminek a létezéséről eddig tudtam. Ez más. Viszont elég fiatal voltam még és nem érettem nem is figyeltem erre az érzésre. Csak hogy meg akarom ismerni. De úgy véltem lehetetlen. Úgy gondotlam csak egy újabb srác akit meg akarok ismerni csak azért mert már kezdenek érdekelni a fiúk. De nem tudtam hogy itt többről van szó pedig visszagondolva sejthettem volna mert ő nem az a 10/10 habár nekem igen de tudom h általánosságban nem. De ő nem is ezért érdekelt hanem azért a megmondhatatlan megmagyarázhatalan kötődés miatt amit már akkor elkezdtem érezni. Akkor. 2008ban.

 

Folyt.köv.

2012.10.29.

That night!

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 21:15

Na msot meg szakítom a fejezeteket mert ezt a bulit le kell írjam. Azt akarom h minden részlete megmaradjon -már amire emlékszem-.

Szóóval odamentünk és én pár sráccal mentem akiktől kaptam egyk is bort meg egy kis rövidet szal így kezdtünk, aztán amikor odaértünk még semmisem volta DJszar volt senki nem élvezte, ittam 2 vodkát kis idő eltolással. Dumáltam I.vel az exemmel Z.vel B.vel Á.val M.el a másik exemmel és vele is terveztem smárolni meg együtt lenni ami nem teljesen haladt..:/ Aztán dumáltam D.vel aki akkor érkezett és mivel pár nappal azelőtt együtt mentünk haza megbeszéltük h a buli után is így lesz. Kimentünk cigizni, azután amikor bementünk (és ez a leghomályosabb folt de biztos hogy így volt) leültem a kanapéra, ő leült velem szembe, adott egy puszit aztán lesmárolt. Ezen..nemtom nem is az hogy meglepődtem csak fura volt h mi ketten… aztán így leis dőltünk a kanapén, smároltunk na ebből szép kis pletyka lett h én “fetrengtem a kanapén” vkivel bár ez sztem nemigaz de..télleg annyira homályos, azt se tudom mennyi ideig smároltunk ott és hogy hogy lett vége szóóval..pedig erre lenne a legjobb emlékezni :((( Később táncoltam a hegedűtanárom fiával is meg azzal a sráccal akit Tihanyban ismertem meg vmint beszélgettem az öccsével ami tökkiráály!! csak nemigazán emlékszem h miről :SSS eddigre már nagyon nem láttam kb semmit illetve ponth túl sokat vagyis mindenkiből 2t. Nos ezután nemsokkal megláttam M.et az exemet amint smárol egy lánnyal és innentől kezdve egész éjjel ezt csinálta, először csak kiakadtam elkezdtem nehezen állni de aztán amikor megláttam h V is sír miatta én is elkezdtem és egyszerűen innentől kezdve nem bírtam abbahagyni. Először mind2en I. az exem vállán sírtunk ,majd egy srác akit ott ismertem meg és am elégjófej volt, odajött és kimentünk vele cigizni és megengedte h sírjak rajta majd kint taliztam D.vel aki szintén odahívott magához mondta h nyugodtan sírjak neki úrisnten nagyon bőgtem nem tudtam megállni pedig soha nem szoktam nyilvánosan!! De őt sokkal jobban ismerem úgyh az ő vállán már nyugodtan sírtam és ölelt szal tökjófej volt, utána visszamentünk és lent is velem maradt, szó szerint törölgette a könnyeim, modnta h ne legyek már buta nem sírthatok egy ekkora köcsög ember miatt. és igaza is volt! utána I.is végig velem volt amikor szükségem volt rá, segített a lépcsőn is menni ami nem volt könnyű szóval nagoynjófejek voltak, aztán csodák csodájára nemtom hogy de összeszedtem magam, és újra jól voltam, táncoltam, és az se akasztott ki h M visszajött pedig azt hittem elment. Ezek után tánc közben smároltam Á.val akivel tavaly többször is kavartunk.. Huh szóóval elégbonyi buli volt de nagoynjó, Ákossal (nemtudom az ő nevét most hh kiírom) is dumáltam, asszem meg táncoltunk iylen körben és amúúgy a rejtély hogy valakinek megfogtam a bicepszét mondván h milyen izmos ő meg befeszített, és ezt az embert nemtudom h ki volt! foggalmam sincs, mellesleg van egy olyan rossz tippem h M de remélem nem! De arra emlékszem h jó nagy bicepsz volt :DDD Utána amúgy D.vel mentünk haza, anya kijött értem és ő közölte h nem hajlandó velünk jönni, de annyira hideg volt h meggyőztem 😀 Szóóval az este, NAGYONJÓVOLT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ha még eszembe jut vmi leírom 😀

2012.10.25.

2.fejezet

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 00:41

Szerda este van, hál’istennek ez már a hét közepe innen már csak kibírjuk. Habár tanulni azt nemtudok… az agyamat egy köd lepi el, csak RÁ gondolok a tali óta, és most nemtudom mit csináljak… írjak neki? najó, 21.század ide, 21.század oda, akkor is ő a fiú írjon ő! De..és ha így soha nem lesz ebből semmi? Ilyeneken morfondíroztam, amikor felugrott a cset ablak a következő üzivel:

Szia! Pénteken ráérsz? Talizhatnánk 😉

 

Nem igazán tudtam felidézni mikor vert legutoljára ennyire hevesen a szívem. A fejemben csak az volt hogy áááááááá úristen íírt!!!
Hát..akkor most várunk kicsit a válasszal.. ne tűnjön úgy hogy izgat engem ez az egész…de csak arra gondoltam, hogy úú annyirajó hogy végre írt! Pééntek.. csak ez lebegett a szemem előtt.

2012.10.20.

1.fejezet

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 23:26

2012.10.20. van.

túl vagyok az érettségin, az angolon és az infón. nagyon kíváncsi vagyok már az eredményre …
de most nem is ez az érdekes..
Találkoztam VELE újra…még kb 3 hete….B. ..nekem ez a név mindig is a helyes sulitársamat jelentette és vicces h most új értelmet kapott.. 😀

még a nyáron ismertük meg egymást..kavartunk…megbeszéltük h nem járunk.. pedig akarta ő is , én is csak más időpontban. ezek után egy hónapig nem hallottam róla semmit. üziztünk és összevesztünk emiatt.

Hétfő reggel volt. Egy nem túl kellemes hétfő reggel. Habár csak 10re mentem de késésben voltam, a metró elment az orrom előtt, a nehéz táskámmal a vállamon, a magassarkúmban egyensúlyozva próbáltam határozottan sétálni-merthát a magabiztos fellépés mindig fontos- a szerelvény legelejére, hiszen az Astorián az van közel a mozgólépcsőhöz. Pár kocsival előrébb láttam is egy helyet, hát leültem, miközben a fülhallgatóm kerestem ki a táskámból. A hangulatom kicsit búskomor, fura volt, nemtudtam éppen melyik zenét hallgassam. Végül egy tankcsapda szám mellett döntöttem, de amikor megnyomtam a lejátszás gombot valaki elém állt. Felnéztem és megláttam őt. a Szám tátva maradt.

-Szi…szia. Te mit keresel itt?-Kérdeztem s a zavarodottság helyét lassan felváltotta a sértődöttség, visszaemlékezve az 1 hónapra, ami alatt nem is keresett.

-Jötttem bocsánatot kérni.

-Ezt..nem értem.

-Az utolsó kocsiban ültem és láttalak..kicsit haboztam de gondoltam utánad jövök és bocsánatot kérek.

-Nem….nemtudom..mit mondjak most erre.

-Csak… sajnálom. Megígértem hogy keresni foglak és nem tettem. Ha ez megnyugtat…mással se talizok akinek megígértem. Haverok..ilyenek..mert nincs időm. Tudom hogy ez most hülyén hangzik csak..nem veled van bajom hanem egyszerűen hanyagolom az embereket..nemtudom miért…

-Hát most..erre mit mondjak? Ez télleg nem nyugtatott meg.

-Tudom de..te is írhattál volna!

-Igen, írhattam volna. De tudod ezt megbeszéltük, ha úgy érzem nem érdekel hogy írok akkor nem írok…És mellesleg én felhívtalak.

-Tényleg. Nézd nekem a továbbiakban nincs kifogásom az ellen hogy talizzunk.. már ha neked ez így rendben van.

-Hát végülis..miért is ne? És..kössz hogy idejöttél végülis nem lett vna muszáj és..ez cuki volt 🙂

-Gondoltam hogy örülni fogsz…Blaha..leszállok, nem ígérek mostmár semmit de..írok 😉

-Szia!

 

2012.09.29.

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 19:20

pénteken pedig mentünk osztálybulizni,  Pesten kívül volt..éshát elég hamar vége lett mivel az emberek hamar szétcsapták magukat de azért nemvolt rossz.. sokkal nem kerültem közelebb az oszt.társaimhoz de…. talán… egy nagyon nagoyn picit jobb a helyzet :))

2012.09.29.

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 19:17

csütörtök:

reggel találkoztam B.-vel ami iszonyú jó volt csak nagyon összekavart vhol még mindig érzek iránta vmit.. már pont azon gondolkoztam h kitöröljem e az életemből merthogym inek legyen ott.. de most így elmondta h ő akar velem még talizni..ésígy nemtom…. fura ez így.. de nagoynjó volt…csak annyira jól nézett ki… és annyira akrtam őt és közben bnője van és ez szar volt ..majdbem elsírtam magam amikor megláttam…. viszont az volt h látott és ő jött oda hozzám, kül.nem is vettem vna észre szóval..ez elégcuki…ésutána meg délután a 7esen taliztam egy nagyoncuki fiúval igazából csak annyit beszéltünk hogy kinyitná e nekem az ablakot, de tök édes volt nyomott egy 100wattos mosolyt 😀

2012.09.26.

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 23:21

Ma pedig az volt a jó, hogy volt keringőpróba és nagyonvicces volt, már ma sokkal jobban ott volt agyilag a párom mint ezelőtt, ezen kívül voltam konziban és tökvicces órákat töltöttem el az egyik trombitás sráccal. Olyan szinten fááradt votlam a végén hogy már miiindenen nevettem 😀 És amúúgy utána a trolira felszállt az egyik dobos és vele mentem haza és ez azért volt nagoynjó mert végig azon gondolkoztam előtte hogy milyen uncsi lesz hazajutni(mint később kiderült ő is) úgyhogy ez meg volt oldva és így rettentő vicces volt:Djjaa meg a hegedű órám is elmaradt, megtanultam ollózni fociban (már..amennyire…úgy ahogy :D) a dekázás még mindig nem megy de gyakoroltam azt is 😀 meg trükköket egy kötéldarabbal 😀 annyria nevettem már a végére hogy azt hitték be vagyok szívva -.-” :DDD I believe that smile has power:)))

2012.09.26.

Kategória: Nincs kategorizálva —— wannabewithyou @ 23:18

tegnaap lusta voltam írni, viszont az volt a jó a napban hogy a munkahelyi 6(!) órát túl éltem, ezen kívül nagyon jóó kis szüneteken voltam a nagyon aranyos kollégáimmal! A végén is kimentünk csomó időre aa nagyonjóó fejek :))